Friss olvasói panasz, köztisztviselők napja előtt néhány órával különösen aktuális:

Ingatlanvásárlás és költözés után megpihenve család ügyintézőjeként úgy gondoltam, itt az ideje a lakcímváltozást hivatalosan is átvezetni, és mivel elektronikusan fejlettnek látszó vagyok, így rögtön a magyarorszag.hu oldalon indítottam.

Szolgáltatások, mint lakcím, azonnal megtaláltam, hogy intézhetem az elektronikus okmányirodán keresztül a bejelentést, de jó, nem kell sorba állni, még időpontot foglalni sem. Regisztrációt igényel, de az adott, így bátran klikkeltem az “ügy indítása” menüpontra.

Szépen végigtöltögettem a nyomtatványt, de bizony nem tudta értelmezni szegény azt a kérdést, hogy én nem egy olyan településre költöztem, ahol okmányiroda is van.

Sebaj, van kék szám – jól jegyezd meg 189 – rögtön hívom is, néhány perc alatt végighallgatom és pötyögöm a kb. 121212 menüpontokat, kedves hölgy felveszi a telefont, és türelmesen végighallgatja a mondandóm. Megértően – látom a vonalon keresztül is – bólogat, és megnyugtat, bizony, tudnak a problémáról. (Mondjuk én szívesebben hallottam volna a dolgozunk a problémán kifejezést, de ne legyek telhetetlen).

Ha már telefonvégre kaptam, gyorsan meg is kérdeztem – miután (továbbra is megértően) felvilágosított, hogy bizony ezt csak személyesen tudom intézni, de! (szemek csillognak) időpontot tudok foglalni az ügyfélkapun keresztül – hogy mit is kell vinnem. Kérdezem – mert ugye olvastam, hogy egyébként a lakcímváltozást a települési jegyzőnél kell kezdeményezni, hogy akkor most hová is kell mennem?? Jegyző vagy illetékes okmányiroda. Mondja Okmányiroda. Amit vinnem kell; személyi igazolvány, lakcímkártya és egy meghatalmazás a hitvesemtől, rendben, nos, azt nem tudja megmondani, hogy mi kell még, hívjam inkább az okmányirodát. A nem virtuálist. Hívom az illetékes okmányirodát, mit is kell vinnem. Szintén kedves hangú hölgy kiokosít, hogy még meghatalmazás sem kell, csak alá kell írni a velem együtt költözőknek a bejelentőlapot – amit viszont sajnos nem tudok letölteni a netről, mert az ott nincs, azért be kell fáradnom, de az információnál is fel tudom venni, ehhez nem kell sorszámot húznom.

Bemegyek az illetékes okmányirodába, kérdezem, hol jutok információhoz, nyomtatványhoz? Mutatják az utat, majd kivárom a sorom, de nem, az nem az a sor volt, egy fiatalember kedvesen útba igazít a másik információhoz, és egyben másik sorhoz. Kérek – még mindig kedvesen – nyomtatványokat, és nem tudom milyen indíttatásból a hölgy rákérdez, hogy hová szeretnék bejelentkezni, mondom kicsiny falum nevét, mire hölgy – megértően és kedvesen – ááá, azt nem itt kell ám intézni, hanem a települési jegyzőnél. A mosoly kb. itt fagyott le az arcomról, azért még megkérdeztem, hogy a nyomtatvány az azért egységes ugye? Mondta igen, megértően mosolyogva.

Mindez a kis netes, telefonos és személyes ügyintézés 1 órát vett el az életemből, e-közigazgatás és meredeken drága kormányzati portál mellett, úgy, hogy érdemben egy szikrányit sem léptem előre.

Szociális Kerekasztalt hívott össze a Magyar Szociális Fórum azért, hogy hazánkban alkotmányba iktassák a lakhatáshoz való jogot, és véget vessenek a kilakoltatásoknak. A tanácskozásra a kormány képviselőit is meghívták – jelentették be szerdán az MSZF szervezői.

A július 2-án tartandó Szociális Kerekasztal tanácskozáson a lakhatási jogot megalapozó otthonteremtésről, központi elemeként a szociális bérlakás építési program követelményéről is szólni kívánnak.
A Magyar Szociális Fórum április 13-án stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Keresztényszociális Műhellyel, a Magyar Hitelszövetséggel és az Igazságos Jogállamért Szövetséggel a lakhatási jog törvénybe iktatásáról.
Stratégiai együttműködésük célja, hogy minden magyar állampolgár és hazánkban törvényesen letelepedett külföldi alanyi jogon juthasson fedélhez bérlemény vagy tulajdon formájában, és bírói ítélet nélkül senkit se lehessen kilakoltatni jogszerűen birtokolt egyetlen otthonából, ha fizetésképtelenné vált a törvényben definiált önhibáján kívül.
A lakhatási jog törvénybe iktatásáért tartandó kerekasztalnál Dr. Zlinszky János volt alkotmánybíró tart bevezető előadást. A professzor előzetesen felhívta a figyelmet az alkotmány 70/E (1) cikkelyére, miszerint „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak”. A professzor alkotmányellenesnek minősítette, hogy a parlament mindmáig nem alkotott végrehajtó törvényt az alkotmánynak erről a cikkelyéről, s ezzel lehetővé tette, hogy a piaci érdek háttérbe szorítsa a munkáját vesztett polgár védelmének állami kötelezettségét.
A július 2-i Szociális Kerekasztal sajtó nyilvános lesz.+++

Pofátlanság pénzt kérni a Ptk-magyarázatért
“Pofátlanságnak” tartja a Fidesz frakcióigazgatója, hogy egy szakmai portál hirdetése szerint fizetős konferencia keretében tervezik ismertetni az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hamarosan hatályba lépő szabályait a jogalkalmazókkal - ismerteti a Fidesz közleményét a Nol.hu

Répássy Róbert az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: “több mint pofátlanság”, hogy miután az államfő és a teljes jogász szakma – ügyvédek, ügyészek, bírák – ellenkezése dacára az MSZP-kormány áterőltette az új polgári törvénykönyvet a parlamenten, most – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) részvételével – fizetős szolgáltatás keretében próbálják azt megmagyarázni a jogalkalmazóknak.

Hivatkozik arra: egy szakmai portálon megjelent hirdetésből kiderül, hogy az igazságügyi tárca szakértői április 8-án egy konferencián ismertetik az új Ptk. hamarosan hatályba lépő szabályait, ahová kedvezményesen 19.120 forint plusz áfa ellenében lehet regisztrálni, “aki pedig lecsúszik a nagylelkű engedményről”, az 23.900 forint plusz áfa árán vehet részt a rendezvényen.

Jelentős szerepet vállal át az orosházi önkormányzattól a helyi Jótékonysági Nőegylet Egyesület (JNE): ingyenes jogi tanácsadást nyújt az Egyesített Szociális Intézmény ügyfelei és más rászorulók részére - hangzott el a civil szervezet keddi sajtótájékoztatóján.

Bokros Éva elnök elmondta: a Jótékonysági Nőegylet Egyesület 2009-ben indította az ingyenes jogi tanácsadását, magánszemélyeknek a városban, illetve a külső településrészeken: Rákóczitelepen, Szentetornyán, Külsőmonoron. Erre azért volt szükség, mert tapasztalataik szerint a kisebb jövedelmű és kevésbé iskolázott társadalmi csoportok jogegyenlősége erősen sérül.

A rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott és más szempontból is eredményesnek mondható tanácsadásokat követően az Egyesített Szociális Intézmény vezetése felkérte az egyesületet hasonló szolgáltatások nyújtására, ugyanis a megszorítások miatt erre az intézménynek nincsenek forrásai.

A megállapodás értelmében jelenleg hetente 2 órában várják a segítségre szorulókat Orosházán, a Hajnal u. 1. szám alatt található családsegítő Szolgálat hivatalos helyiségében. 13,00-tól 15,00-ig. Továbbá előzetes időpont egyeztetéssel is jelentkezhetnek az érdeklődők tanácsadásra.

A tanácsadást két jogász végzi minden ellenszolgáltatás nélkül: dr. Letavecz Ilona és dr. Nagy Erika.

Egy rossz döntés, egy rossz házasság lezárásának csak első lépése a válás, ahol gyermek van, ott a legtöbb esetben – értelemszerűen – nem szabadulhatnak egymástól a felek. ilyenkor gyermektartási díjról is dönt a bíróság. A kedvezményezett - a gyermekeket nevelő szülő - fellélegzik, hiszen némi biztonságot ítélt meg neki a taláros testület.

De mi történik akkor, ha a kötelezett ennek ellenére mégsem fizet? Jó esetben van fizetése, vagyontárgya, ami végrehajtás alá vonható. Ám egyáltalán nem ritka, hogy semmije sincs, se fizetés, se lakás, se kocsi.

Akkor segít a bölcs jogalkotó és “Gyermektartási díj állam általi megelőlegezése” néven létrehozta azt a rendszert, amikor is a kötelezett (azaz a nem fizető szülő) helyett az állam fizet (ennek leírásától tekintve annak bonyolultságát, most eltekintünk). Újra fel lehet lélegezni, minden hónapban megérkezik a várt – és nyilvánvalóan szükséges díj.

A mulasztó szülő pedig adók módjára behajtandó köztartozásként élete végéig hordja magával ezt a terhét. Élete végéig – és itt jön az újabb csavar, hiszen nemrégiben éppen Békés megyében fordult elő, hogy a kötelezett elhunyt.

Az állami előleg terhe bizony belekerül a hagyatékba, hiszen nem csak vagyon lehet örökölni, hanem adósságot is. És többnyire kik a törvényes örökösök? A gyermekek. Így tehát előáll egy igazi abszurd jogi helyzet: a gyermek tartásához hozzá nem járuló szülő állam által ráterhelt adósságát és a kamatokat megörökli az a gyermek, akinek tartása érdekében a kötelezettség keletkezett.

Olvasónk számolt be nyári fogyasztóvédelmi élményéről.

Alig több mint egy éve vásárolt televíziókészüléke meghibásodott - immár második alkalommal - és mivel túl volt egy éves szülinapján a tévé, vásárlónk aggodalmas arccal böngészte a jótállási szelvényt, vajon garanciás-e még házi kedvence.

A szelvényből semmi nem derült ki, így az eredeti csomagoláson feltüntetett 2 years garantie feliratra hagyatkozva visszaszállította a kerekedőhöz, kijavíttatásra.

A vevőszolgálatnál átvették a készüléket, ám néhány nap múlva telefonon értesítették olvasónkat, hogy bizony a szervízből azt jelezték vissza, hogy tévedés történt, mégis csak 1 év a garancia.

Olvasónk egy napi gondolkodás után mégis visszahívta a vevőszolgálatot, hogy ugyan lehetséges-e, hogy mégis két év az a garancia, és ugyan nem kérdeznék-e meg még egyszer a szervizt. Majd kisvártatva jött a válasz: de igen. És mint a mesében: a csere megtörtént, olvasónk pedig azóta is boldogan nézi immár új televízióját, benne talán a fogyasztóvédelmi műsorokat is.

A történet rövid ám de velős tanulsága: nem hagyjuk magunkat, ne higgyünk el mindent azonnal; gyanakodjunk és kérdezzünk.

Nyár, kánikula, nyaralás és a még adómentesen adható üdülési csekk - ez július, augusztus, ám van, amikor nem olyan önfeledt a nyaralás, például ha bekavar egy felkészületlen pénztároskisasszony.

Panaszosunk azzal keresett meg, hogy a vonatjegyét szerette volna megváltani a MÁV jegypénztárában, a szabályszerűen kitöltött csekket a pénztáros hölgy szeme előtt írta alá - ám szemüveg nem lévén nála, tévedésből az Elfogadó és nem a Felhasználó részére előnyomtatott helyen. A pénztáros hölgy ezek után nem volt hajlandó elfogadni a csekket, mondván, hogy ez már így rontottnak minősül, emberünk pedig megszégyenülten kullogott a közeli ATM-hez.

Itt akkor oszlassuk el a tévedést, és nyugtassunk meg mindenkit: ez esetben ugyanis nem feltétlenül szükséges az Üdülési Csekkek cseréje, az elfogadóhelyek minden további nélkül elfogadhatják a rosszul aláírt csekket - azaz a rossz helyen aláírt csekkek érvényesek.

A teendő csupán annyi, hogy mindenféle javítás, áthúzás, vagy átfestés nélkül ott kell hagyni az aláírást, majd alá kell írni az Üdülési Csekkeket a Felhasználónak fenntartott helyen is.

Békés megyei vonatkozása is van annak a fogyasztóvédelmi ügynek, mely hamarosan az Európai Bíróság elé kerül, ugyanis az egyik szereplő egy Békés megyei nyugdíjas.

A Jogi Fórum.hu beszámolója szerint a fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. A Pannon GSM és egy Békés megyei rokkantnyugdíjas előfizető közötti jogvitában eljáró Budaörsi Városi Bíróság az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának pontosítását kéri.

A fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság – az általános, az alperes lakóhelyét követő illetékességi szabálytól eltérően – a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. Így sokszor az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő vidéki kisfogyasztók arra kényszerülnek, hogy a díjhátralékból eredő jogvitájukat Budapesten vagy a főváros környéki városokban (ahol többnyire a szolgáltatók székhelye van) rendezzék. A jelen ügyben is erről van szó, és a Pannon GSM és egy Békés megyei rokkantnyugdíjas előfizető közötti jogvitában eljáró Budaörsi Városi Bíróság az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának pontosítását kéri a luxembourgi bírói testülettől. Az Európai Bíróság korábbi ítéleteiben már megállapította, hogy a nemzeti bíróságok fogyasztói szerződések esetében hivatalból vizsgálhatják azon szerződési feltétel tisztességtelenségét, amely a kereskedő vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság illetékességét köti ki. A magyar bíróság különösen e vizsgálat szempontjainak meghatározását várja az Európai Bíróságtól.

Édesapám alkoholizmusa miatt szüleim kapcsolata nagyon megromlott. mivel anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a pereskedést, a válás eldöntése előtt szeretném a tanácsát kérni.

Édesanyám szeretné beadni a válópert, először is az érdekelne, hogy milyen illeték költsége lenne ennek.

Jelenleg közös családi házban élnek, amelyet édesapám szülei építtettek jelentős hitellel. A hitelt közösen törlesztették, ennek ellenére jogilag a ház édesapám nevén van csak bejegyezve. A kérdésem az lenne, hogy van e olyan törvény magyarországon, amely közös tulajdonná teszi ezt a házat.

Emellett édesapám úgy szeretne válni, hogy minden az ő tulajdonában maradna, nem hajlandó közös megegyezéssel válni. Bizonyítani tudjuk, hogy a szüleim elektronikus eszközeinek nagyobb részét én és a kedvesem vásároltuk, ebben az esetben ezek sorsáról dönthetünk mi, vagy ez is feleződne a felosztás során ill. a házasság alatt szerzett berendezések 50-50%-os felosztásra kerülnének?

Bonyolítja a helyzetet, hogy közösen jelzálogkölcsönt vettek fel a házra, s édesapám alkoholfüggősége miatt folyamatosan nő az eladósodottság mértéke. Lehetséges, hogy édesanyám lemondana a tulajdonrészéről a hitel arányában és a külünbüzetet pénzkifizetésben kérné? Mivel édesanyám folyamatosan zaklatott körülmények között él, kizárt az együtt élés lehetősége.

Kérem segítsen ezen kérdések megválaszolásával. Amennyiben nem megfelelő úton érdeklődöm, kérem tájékoztasson, hogyan kaphatnánk segítséget.

Tisztelt Olvasó!

a) A házassági bontóper illetékköteles, ennek mértéke 12 000 ft, melyet a keresetlevél beadásával egyidejűleg kell megfizetni. ha édesanyja olyan anyagi körülmények között él (nincs jövedelme esetleg, vagy szociális, rehabilitációs járulék, stb. abban az esetben kérheti a keresetlevél beadásával egyidejűleg a személyes költségmentességet, mely esetben mentesül az ileték megfizetése alól. A bontóper végén a felek között 50-50 %-os arányban osztják meg a költségeket, így az illeték felét édesanyja visszakapja.

b) A bontóper esetében nem szükséges ügyvédhez fordulni, az ügyvéd közreműködése nélkül is megindíthatja a keresetet. Ha nem biztos a dolgában, vagy nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, akkor keresse fel a lakóhelye szerint illetékes bíróságot, amikor fogadóóra van (általában péntek) és ott jegyzőkönyvbe mondja el igényét, ennek éppoly ereje van, mintha ügyvédet fizetne meg azért, hogy megfogalmazza és elküldje a keresetlevelet.

c) A vagyonjogról a következőképpen rendelkezik a Ptk (1959. évi IV. tv a Polgári Törvénykönyvről) a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös tulajdonnak számít, függetlenül attól, hogy a földhivatali nyilvántartásban melyik fél nevére van bejegyezve. Ha valamelyik fél bizonyíthatóan (!) nagyobb összeget biztosított a megszerzés érdekében (ez esetben az édesapja szülei indították el az építkezést) akkor a bizonyíthatóan az egyik fél részéről származó rész az érdekelt felet illeti meg, míg a tényleges forgalmi érték és az induló érték közötti különbség már közös vagyonnak minősül.

Egyszerűbben: ha az Ön nagyszülei adtak 100 ezer forintot az építkezéshez, és a ház összesen 2 millió forinba került, melyet már közösen, hitelből fizettek, és ez a ház most 20 millió forintot ér, akkor arányosan 1 millió forint ebből az Ön édeaspjáé, 19 millió forint pedig közös tulajdon.

d) Az Önök által vásárolt és szüleiknek ajándékozott ingóságok tekintetében Önöknek már nincs rendelkezési joguk, de ez is mind közösen szerzett tulajdonnak minősül, így elméletileg 50-50 százalékban illeti meg a szüleit. De természetsen ettől eltérően is megállapodhatnak, hiszen főszabály szerint a felek döntenek. ha esetleg az ajándékok egy részéről egyértelműen eldönthető, hogy kit illet meg - pl. édesanyja születésnapjára, anyák napjára, stb kapta Önöktől, akkor az természetesen csak az édesanyját illeti meg.

e) A jelzálog esetén igen, lehetséges, hogy édesanyja lemond a tulajdonjogáról, illetve a válásukra való hivatkozással a hitelintézetnél kezdeményezi, hogy őt vonják ki a kötelemből, és a még neki jogosan járó részt pénzbeli megváltásnként kérje.

A válóperek esetében egyébként, ha közös megegyezéssel történik, az alábbi témakörökben kell megegyezni:

- ha kiskorú gyermek van, annak elhelyezése, tartása, kapcsolattartás szabályozása
- az utolsó közös használatú ingatlan használtai joga
- a használati jog ellenértéke
- az közös ingóságok felosztása - egyezséggel
- házastársi tartás

A vagyonjogi kérdéseket a bontóperből kivették épp azért, mert nagyon elhúzták a válást, így ma már a bíróságok a tulajdonjoghoz nem nyúlnak, ha nincs közös megegyezés, akkor csak a válást magát, a gyermekek elhelyezését, a kapcsolattartást, a lakás használatát szabályozzák, a vagyonjogi kérdésekben pedig polgári peres eljárásban szerezhetnek érvényt a felek jogaiknak.

Remélem sikerült kérdéseire választ adnom, ha még esetleg további kérdései lenének, kérem keressen nyugodtan.

Kedves dr. Beol!
(…) válásunkat követően a kislányom az apjával maradt, a bíróság is ezt a megállapodást foglalta határozatába. Volt férjem Karácsony előtt megkeresett, hogy elutazik egy vidéki városba a rokonaihoz, és nálam hagyja addig a kislányunkat. Azóta nem láttuk, nem keresett bennünket, a rokonai nem tudnak róla. (…) Kérdésem, hogy mi tévő legyek? (…)

Tisztelt Asszonyom!
A gyermeke helyzetének rendezése érdekében mindenek előtt forduljon a bírósághoz, és a körülményekben bekövetkezett jelentős változásra való hivatkozással – feltárva az ide vezető okokat – kérje a gyermek elhelyezésének megváltoztatását.

Időközben megigényelheti a családi pótlékot is, mely ellátás a gyermek életvitelszerű tartózkodásához kapcsolódik, és nem a határozatban megállapított elhelyezéshez, azaz amennyiben a gyermeke Önnel én, Ön gondoskodik a tartásáról, Ön jogosult igényelni az utána járó családi pótlékot.

Ezen keresetindításhoz nem szükséges ügyvédhez fordulnia, a helyileg illetékes bíróság fogadónapján mondja jegyzőkönyvbe keresetét, és ez alapján a bíróság megindítja az eljárást.

A keresetlevélhez és a családi pótlék megigényléséhez is szüksége lesz a gyermeke anyakönyvi kivonatára, ha ez nem áll rendelkezésére, akkor azt a gyermeke születési helye szerinti illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél megkérheti, vagy ha anyagi helyzet nem teszi lehetővé, akkor kérheti, hogy az illetékes hivatalok hivatalból kérjék be a vonatkozó okiratot.