Pofátlanság pénzt kérni a Ptk-magyarázatért
“Pofátlanságnak” tartja a Fidesz frakcióigazgatója, hogy egy szakmai portál hirdetése szerint fizetős konferencia keretében tervezik ismertetni az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hamarosan hatályba lépő szabályait a jogalkalmazókkal - ismerteti a Fidesz közleményét a Nol.hu

Répássy Róbert az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: “több mint pofátlanság”, hogy miután az államfő és a teljes jogász szakma – ügyvédek, ügyészek, bírák – ellenkezése dacára az MSZP-kormány áterőltette az új polgári törvénykönyvet a parlamenten, most – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) részvételével – fizetős szolgáltatás keretében próbálják azt megmagyarázni a jogalkalmazóknak.

Hivatkozik arra: egy szakmai portálon megjelent hirdetésből kiderül, hogy az igazságügyi tárca szakértői április 8-án egy konferencián ismertetik az új Ptk. hamarosan hatályba lépő szabályait, ahová kedvezményesen 19.120 forint plusz áfa ellenében lehet regisztrálni, “aki pedig lecsúszik a nagylelkű engedményről”, az 23.900 forint plusz áfa árán vehet részt a rendezvényen.

Jelentős szerepet vállal át az orosházi önkormányzattól a helyi Jótékonysági Nőegylet Egyesület (JNE): ingyenes jogi tanácsadást nyújt az Egyesített Szociális Intézmény ügyfelei és más rászorulók részére - hangzott el a civil szervezet keddi sajtótájékoztatóján.

Bokros Éva elnök elmondta: a Jótékonysági Nőegylet Egyesület 2009-ben indította az ingyenes jogi tanácsadását, magánszemélyeknek a városban, illetve a külső településrészeken: Rákóczitelepen, Szentetornyán, Külsőmonoron. Erre azért volt szükség, mert tapasztalataik szerint a kisebb jövedelmű és kevésbé iskolázott társadalmi csoportok jogegyenlősége erősen sérül.

A rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott és más szempontból is eredményesnek mondható tanácsadásokat követően az Egyesített Szociális Intézmény vezetése felkérte az egyesületet hasonló szolgáltatások nyújtására, ugyanis a megszorítások miatt erre az intézménynek nincsenek forrásai.

A megállapodás értelmében jelenleg hetente 2 órában várják a segítségre szorulókat Orosházán, a Hajnal u. 1. szám alatt található családsegítő Szolgálat hivatalos helyiségében. 13,00-tól 15,00-ig. Továbbá előzetes időpont egyeztetéssel is jelentkezhetnek az érdeklődők tanácsadásra.

A tanácsadást két jogász végzi minden ellenszolgáltatás nélkül: dr. Letavecz Ilona és dr. Nagy Erika.

Egy rossz döntés, egy rossz házasság lezárásának csak első lépése a válás, ahol gyermek van, ott a legtöbb esetben – értelemszerűen – nem szabadulhatnak egymástól a felek. ilyenkor gyermektartási díjról is dönt a bíróság. A kedvezményezett - a gyermekeket nevelő szülő - fellélegzik, hiszen némi biztonságot ítélt meg neki a taláros testület.

De mi történik akkor, ha a kötelezett ennek ellenére mégsem fizet? Jó esetben van fizetése, vagyontárgya, ami végrehajtás alá vonható. Ám egyáltalán nem ritka, hogy semmije sincs, se fizetés, se lakás, se kocsi.

Akkor segít a bölcs jogalkotó és “Gyermektartási díj állam általi megelőlegezése” néven létrehozta azt a rendszert, amikor is a kötelezett (azaz a nem fizető szülő) helyett az állam fizet (ennek leírásától tekintve annak bonyolultságát, most eltekintünk). Újra fel lehet lélegezni, minden hónapban megérkezik a várt – és nyilvánvalóan szükséges díj.

A mulasztó szülő pedig adók módjára behajtandó köztartozásként élete végéig hordja magával ezt a terhét. Élete végéig – és itt jön az újabb csavar, hiszen nemrégiben éppen Békés megyében fordult elő, hogy a kötelezett elhunyt.

Az állami előleg terhe bizony belekerül a hagyatékba, hiszen nem csak vagyon lehet örökölni, hanem adósságot is. És többnyire kik a törvényes örökösök? A gyermekek. Így tehát előáll egy igazi abszurd jogi helyzet: a gyermek tartásához hozzá nem járuló szülő állam által ráterhelt adósságát és a kamatokat megörökli az a gyermek, akinek tartása érdekében a kötelezettség keletkezett.

Olvasónk számolt be nyári fogyasztóvédelmi élményéről.

Alig több mint egy éve vásárolt televíziókészüléke meghibásodott - immár második alkalommal - és mivel túl volt egy éves szülinapján a tévé, vásárlónk aggodalmas arccal böngészte a jótállási szelvényt, vajon garanciás-e még házi kedvence.

A szelvényből semmi nem derült ki, így az eredeti csomagoláson feltüntetett 2 years garantie feliratra hagyatkozva visszaszállította a kerekedőhöz, kijavíttatásra.

A vevőszolgálatnál átvették a készüléket, ám néhány nap múlva telefonon értesítették olvasónkat, hogy bizony a szervízből azt jelezték vissza, hogy tévedés történt, mégis csak 1 év a garancia.

Olvasónk egy napi gondolkodás után mégis visszahívta a vevőszolgálatot, hogy ugyan lehetséges-e, hogy mégis két év az a garancia, és ugyan nem kérdeznék-e meg még egyszer a szervizt. Majd kisvártatva jött a válasz: de igen. És mint a mesében: a csere megtörtént, olvasónk pedig azóta is boldogan nézi immár új televízióját, benne talán a fogyasztóvédelmi műsorokat is.

A történet rövid ám de velős tanulsága: nem hagyjuk magunkat, ne higgyünk el mindent azonnal; gyanakodjunk és kérdezzünk.

Nyár, kánikula, nyaralás és a még adómentesen adható üdülési csekk - ez július, augusztus, ám van, amikor nem olyan önfeledt a nyaralás, például ha bekavar egy felkészületlen pénztároskisasszony.

Panaszosunk azzal keresett meg, hogy a vonatjegyét szerette volna megváltani a MÁV jegypénztárában, a szabályszerűen kitöltött csekket a pénztáros hölgy szeme előtt írta alá - ám szemüveg nem lévén nála, tévedésből az Elfogadó és nem a Felhasználó részére előnyomtatott helyen. A pénztáros hölgy ezek után nem volt hajlandó elfogadni a csekket, mondván, hogy ez már így rontottnak minősül, emberünk pedig megszégyenülten kullogott a közeli ATM-hez.

Itt akkor oszlassuk el a tévedést, és nyugtassunk meg mindenkit: ez esetben ugyanis nem feltétlenül szükséges az Üdülési Csekkek cseréje, az elfogadóhelyek minden további nélkül elfogadhatják a rosszul aláírt csekket - azaz a rossz helyen aláírt csekkek érvényesek.

A teendő csupán annyi, hogy mindenféle javítás, áthúzás, vagy átfestés nélkül ott kell hagyni az aláírást, majd alá kell írni az Üdülési Csekkeket a Felhasználónak fenntartott helyen is.

Békés megyei vonatkozása is van annak a fogyasztóvédelmi ügynek, mely hamarosan az Európai Bíróság elé kerül, ugyanis az egyik szereplő egy Békés megyei nyugdíjas.

A Jogi Fórum.hu beszámolója szerint a fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. A Pannon GSM és egy Békés megyei rokkantnyugdíjas előfizető közötti jogvitában eljáró Budaörsi Városi Bíróság az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának pontosítását kéri.

A fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság – az általános, az alperes lakóhelyét követő illetékességi szabálytól eltérően – a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. Így sokszor az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő vidéki kisfogyasztók arra kényszerülnek, hogy a díjhátralékból eredő jogvitájukat Budapesten vagy a főváros környéki városokban (ahol többnyire a szolgáltatók székhelye van) rendezzék. A jelen ügyben is erről van szó, és a Pannon GSM és egy Békés megyei rokkantnyugdíjas előfizető közötti jogvitában eljáró Budaörsi Városi Bíróság az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának pontosítását kéri a luxembourgi bírói testülettől. Az Európai Bíróság korábbi ítéleteiben már megállapította, hogy a nemzeti bíróságok fogyasztói szerződések esetében hivatalból vizsgálhatják azon szerződési feltétel tisztességtelenségét, amely a kereskedő vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság illetékességét köti ki. A magyar bíróság különösen e vizsgálat szempontjainak meghatározását várja az Európai Bíróságtól.

Édesapám alkoholizmusa miatt szüleim kapcsolata nagyon megromlott. mivel anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a pereskedést, a válás eldöntése előtt szeretném a tanácsát kérni.

Édesanyám szeretné beadni a válópert, először is az érdekelne, hogy milyen illeték költsége lenne ennek.

Jelenleg közös családi házban élnek, amelyet édesapám szülei építtettek jelentős hitellel. A hitelt közösen törlesztették, ennek ellenére jogilag a ház édesapám nevén van csak bejegyezve. A kérdésem az lenne, hogy van e olyan törvény magyarországon, amely közös tulajdonná teszi ezt a házat.

Emellett édesapám úgy szeretne válni, hogy minden az ő tulajdonában maradna, nem hajlandó közös megegyezéssel válni. Bizonyítani tudjuk, hogy a szüleim elektronikus eszközeinek nagyobb részét én és a kedvesem vásároltuk, ebben az esetben ezek sorsáról dönthetünk mi, vagy ez is feleződne a felosztás során ill. a házasság alatt szerzett berendezések 50-50%-os felosztásra kerülnének?

Bonyolítja a helyzetet, hogy közösen jelzálogkölcsönt vettek fel a házra, s édesapám alkoholfüggősége miatt folyamatosan nő az eladósodottság mértéke. Lehetséges, hogy édesanyám lemondana a tulajdonrészéről a hitel arányában és a külünbüzetet pénzkifizetésben kérné? Mivel édesanyám folyamatosan zaklatott körülmények között él, kizárt az együtt élés lehetősége.

Kérem segítsen ezen kérdések megválaszolásával. Amennyiben nem megfelelő úton érdeklődöm, kérem tájékoztasson, hogyan kaphatnánk segítséget.

Tisztelt Olvasó!

a) A házassági bontóper illetékköteles, ennek mértéke 12 000 ft, melyet a keresetlevél beadásával egyidejűleg kell megfizetni. ha édesanyja olyan anyagi körülmények között él (nincs jövedelme esetleg, vagy szociális, rehabilitációs járulék, stb. abban az esetben kérheti a keresetlevél beadásával egyidejűleg a személyes költségmentességet, mely esetben mentesül az ileték megfizetése alól. A bontóper végén a felek között 50-50 %-os arányban osztják meg a költségeket, így az illeték felét édesanyja visszakapja.

b) A bontóper esetében nem szükséges ügyvédhez fordulni, az ügyvéd közreműködése nélkül is megindíthatja a keresetet. Ha nem biztos a dolgában, vagy nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, akkor keresse fel a lakóhelye szerint illetékes bíróságot, amikor fogadóóra van (általában péntek) és ott jegyzőkönyvbe mondja el igényét, ennek éppoly ereje van, mintha ügyvédet fizetne meg azért, hogy megfogalmazza és elküldje a keresetlevelet.

c) A vagyonjogról a következőképpen rendelkezik a Ptk (1959. évi IV. tv a Polgári Törvénykönyvről) a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös tulajdonnak számít, függetlenül attól, hogy a földhivatali nyilvántartásban melyik fél nevére van bejegyezve. Ha valamelyik fél bizonyíthatóan (!) nagyobb összeget biztosított a megszerzés érdekében (ez esetben az édesapja szülei indították el az építkezést) akkor a bizonyíthatóan az egyik fél részéről származó rész az érdekelt felet illeti meg, míg a tényleges forgalmi érték és az induló érték közötti különbség már közös vagyonnak minősül.

Egyszerűbben: ha az Ön nagyszülei adtak 100 ezer forintot az építkezéshez, és a ház összesen 2 millió forinba került, melyet már közösen, hitelből fizettek, és ez a ház most 20 millió forintot ér, akkor arányosan 1 millió forint ebből az Ön édeaspjáé, 19 millió forint pedig közös tulajdon.

d) Az Önök által vásárolt és szüleiknek ajándékozott ingóságok tekintetében Önöknek már nincs rendelkezési joguk, de ez is mind közösen szerzett tulajdonnak minősül, így elméletileg 50-50 százalékban illeti meg a szüleit. De természetsen ettől eltérően is megállapodhatnak, hiszen főszabály szerint a felek döntenek. ha esetleg az ajándékok egy részéről egyértelműen eldönthető, hogy kit illet meg - pl. édesanyja születésnapjára, anyák napjára, stb kapta Önöktől, akkor az természetesen csak az édesanyját illeti meg.

e) A jelzálog esetén igen, lehetséges, hogy édesanyja lemond a tulajdonjogáról, illetve a válásukra való hivatkozással a hitelintézetnél kezdeményezi, hogy őt vonják ki a kötelemből, és a még neki jogosan járó részt pénzbeli megváltásnként kérje.

A válóperek esetében egyébként, ha közös megegyezéssel történik, az alábbi témakörökben kell megegyezni:

- ha kiskorú gyermek van, annak elhelyezése, tartása, kapcsolattartás szabályozása
- az utolsó közös használatú ingatlan használtai joga
- a használati jog ellenértéke
- az közös ingóságok felosztása - egyezséggel
- házastársi tartás

A vagyonjogi kérdéseket a bontóperből kivették épp azért, mert nagyon elhúzták a válást, így ma már a bíróságok a tulajdonjoghoz nem nyúlnak, ha nincs közös megegyezés, akkor csak a válást magát, a gyermekek elhelyezését, a kapcsolattartást, a lakás használatát szabályozzák, a vagyonjogi kérdésekben pedig polgári peres eljárásban szerezhetnek érvényt a felek jogaiknak.

Remélem sikerült kérdéseire választ adnom, ha még esetleg további kérdései lenének, kérem keressen nyugodtan.

Kedves dr. Beol!
(…) válásunkat követően a kislányom az apjával maradt, a bíróság is ezt a megállapodást foglalta határozatába. Volt férjem Karácsony előtt megkeresett, hogy elutazik egy vidéki városba a rokonaihoz, és nálam hagyja addig a kislányunkat. Azóta nem láttuk, nem keresett bennünket, a rokonai nem tudnak róla. (…) Kérdésem, hogy mi tévő legyek? (…)

Tisztelt Asszonyom!
A gyermeke helyzetének rendezése érdekében mindenek előtt forduljon a bírósághoz, és a körülményekben bekövetkezett jelentős változásra való hivatkozással – feltárva az ide vezető okokat – kérje a gyermek elhelyezésének megváltoztatását.

Időközben megigényelheti a családi pótlékot is, mely ellátás a gyermek életvitelszerű tartózkodásához kapcsolódik, és nem a határozatban megállapított elhelyezéshez, azaz amennyiben a gyermeke Önnel én, Ön gondoskodik a tartásáról, Ön jogosult igényelni az utána járó családi pótlékot.

Ezen keresetindításhoz nem szükséges ügyvédhez fordulnia, a helyileg illetékes bíróság fogadónapján mondja jegyzőkönyvbe keresetét, és ez alapján a bíróság megindítja az eljárást.

A keresetlevélhez és a családi pótlék megigényléséhez is szüksége lesz a gyermeke anyakönyvi kivonatára, ha ez nem áll rendelkezésére, akkor azt a gyermeke születési helye szerinti illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél megkérheti, vagy ha anyagi helyzet nem teszi lehetővé, akkor kérheti, hogy az illetékes hivatalok hivatalból kérjék be a vonatkozó okiratot.

A Beol.hu által is feldolgozott sarkadi Tesco-ügy kapcsán több olvasó jelezte szóban és írásban, hogy vajon a jogszabályok miatt tehetetlenek a hatóságok, vagy csak nem jól alkalmazzák a meglévőket. A Büntető Törvénykönyv alaposabb átvizsgálása után egyértelművé válik, hogy az utóbbiről van szó, hiszen…. (vonatkozó rész kiemelve…)

Lopás

(Btk. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről)

316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen,

d) dolog elleni erőszakkal,

e)

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

g) hamis vagy lopott kulcs használatával,

h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,

i) zsebtolvajlás útján,

j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva

követik el.

Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. §-ának 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

(39/2007. BK vélemény - Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. §-ának 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.)

Az lenne a kérdésem, hogy mit tehetek, ha egy ismerősöm kölcsönkért 23.000 Ft-ot, amit hónapok óta nem hajlandó visszaadni, és aljas módszerekkel próbál nem venni tudomást rólam?
Feljelentéssel meg lehetne oldani a dolgot?

Kedves Olvasónk!
Írtak átvételi elismervényt, tartozás-elismervényt, vagy bármit az átadott összegről? Ha igen, akkor egyszerű a dolga, a helyileg illetékes bíróságon kell kérnie, hogy bocsássanak ki fizetési meghagyást az Ön adósára. Ha ennek nem tesz eleget, akkor végrehajtó elé kerül az ügy, aki megkísérli végrehajtani és Önnek átadni a tartozást. Ha nem írtak semmit, akkor elég nehéz bizonyítani, hiszen egy állítás áll egy tagadással szemben, nem fogja tudni igazát védeni, hacsak nincsenek tanúi a kölcsönadásra. Tanulsága az esetnek: nem közhely az, hogy az üzletben nincs barátság, tessék mindent leírni, aláíratni. Mindig, mindenkivel.