Édesapám alkoholizmusa miatt szüleim kapcsolata nagyon megromlott. mivel anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a pereskedést, a válás eldöntése előtt szeretném a tanácsát kérni.

Édesanyám szeretné beadni a válópert, először is az érdekelne, hogy milyen illeték költsége lenne ennek.

Jelenleg közös családi házban élnek, amelyet édesapám szülei építtettek jelentős hitellel. A hitelt közösen törlesztették, ennek ellenére jogilag a ház édesapám nevén van csak bejegyezve. A kérdésem az lenne, hogy van e olyan törvény magyarországon, amely közös tulajdonná teszi ezt a házat.

Emellett édesapám úgy szeretne válni, hogy minden az ő tulajdonában maradna, nem hajlandó közös megegyezéssel válni. Bizonyítani tudjuk, hogy a szüleim elektronikus eszközeinek nagyobb részét én és a kedvesem vásároltuk, ebben az esetben ezek sorsáról dönthetünk mi, vagy ez is feleződne a felosztás során ill. a házasság alatt szerzett berendezések 50-50%-os felosztásra kerülnének?

Bonyolítja a helyzetet, hogy közösen jelzálogkölcsönt vettek fel a házra, s édesapám alkoholfüggősége miatt folyamatosan nő az eladósodottság mértéke. Lehetséges, hogy édesanyám lemondana a tulajdonrészéről a hitel arányában és a külünbüzetet pénzkifizetésben kérné? Mivel édesanyám folyamatosan zaklatott körülmények között él, kizárt az együtt élés lehetősége.

Kérem segítsen ezen kérdések megválaszolásával. Amennyiben nem megfelelő úton érdeklődöm, kérem tájékoztasson, hogyan kaphatnánk segítséget.

Tisztelt Olvasó!

a) A házassági bontóper illetékköteles, ennek mértéke 12 000 ft, melyet a keresetlevél beadásával egyidejűleg kell megfizetni. ha édesanyja olyan anyagi körülmények között él (nincs jövedelme esetleg, vagy szociális, rehabilitációs járulék, stb. abban az esetben kérheti a keresetlevél beadásával egyidejűleg a személyes költségmentességet, mely esetben mentesül az ileték megfizetése alól. A bontóper végén a felek között 50-50 %-os arányban osztják meg a költségeket, így az illeték felét édesanyja visszakapja.

b) A bontóper esetében nem szükséges ügyvédhez fordulni, az ügyvéd közreműködése nélkül is megindíthatja a keresetet. Ha nem biztos a dolgában, vagy nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, akkor keresse fel a lakóhelye szerint illetékes bíróságot, amikor fogadóóra van (általában péntek) és ott jegyzőkönyvbe mondja el igényét, ennek éppoly ereje van, mintha ügyvédet fizetne meg azért, hogy megfogalmazza és elküldje a keresetlevelet.

c) A vagyonjogról a következőképpen rendelkezik a Ptk (1959. évi IV. tv a Polgári Törvénykönyvről) a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös tulajdonnak számít, függetlenül attól, hogy a földhivatali nyilvántartásban melyik fél nevére van bejegyezve. Ha valamelyik fél bizonyíthatóan (!) nagyobb összeget biztosított a megszerzés érdekében (ez esetben az édesapja szülei indították el az építkezést) akkor a bizonyíthatóan az egyik fél részéről származó rész az érdekelt felet illeti meg, míg a tényleges forgalmi érték és az induló érték közötti különbség már közös vagyonnak minősül.

Egyszerűbben: ha az Ön nagyszülei adtak 100 ezer forintot az építkezéshez, és a ház összesen 2 millió forinba került, melyet már közösen, hitelből fizettek, és ez a ház most 20 millió forintot ér, akkor arányosan 1 millió forint ebből az Ön édeaspjáé, 19 millió forint pedig közös tulajdon.

d) Az Önök által vásárolt és szüleiknek ajándékozott ingóságok tekintetében Önöknek már nincs rendelkezési joguk, de ez is mind közösen szerzett tulajdonnak minősül, így elméletileg 50-50 százalékban illeti meg a szüleit. De természetsen ettől eltérően is megállapodhatnak, hiszen főszabály szerint a felek döntenek. ha esetleg az ajándékok egy részéről egyértelműen eldönthető, hogy kit illet meg - pl. édesanyja születésnapjára, anyák napjára, stb kapta Önöktől, akkor az természetesen csak az édesanyját illeti meg.

e) A jelzálog esetén igen, lehetséges, hogy édesanyja lemond a tulajdonjogáról, illetve a válásukra való hivatkozással a hitelintézetnél kezdeményezi, hogy őt vonják ki a kötelemből, és a még neki jogosan járó részt pénzbeli megváltásnként kérje.

A válóperek esetében egyébként, ha közös megegyezéssel történik, az alábbi témakörökben kell megegyezni:

- ha kiskorú gyermek van, annak elhelyezése, tartása, kapcsolattartás szabályozása
- az utolsó közös használatú ingatlan használtai joga
- a használati jog ellenértéke
- az közös ingóságok felosztása - egyezséggel
- házastársi tartás

A vagyonjogi kérdéseket a bontóperből kivették épp azért, mert nagyon elhúzták a válást, így ma már a bíróságok a tulajdonjoghoz nem nyúlnak, ha nincs közös megegyezés, akkor csak a válást magát, a gyermekek elhelyezését, a kapcsolattartást, a lakás használatát szabályozzák, a vagyonjogi kérdésekben pedig polgári peres eljárásban szerezhetnek érvényt a felek jogaiknak.

Remélem sikerült kérdéseire választ adnom, ha még esetleg további kérdései lenének, kérem keressen nyugodtan.

Címke: bontóper, válás   Komment:

A bejegyzés készült: 2009. 03. 3., 12:32 de. és a szolgáltatás -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.