Kis jogi abszurd: gyerektartás visszajár
Egy rossz döntés, egy rossz házasság lezárásának csak első lépése a válás, ahol gyermek van, ott a legtöbb esetben – értelemszerűen – nem szabadulhatnak egymástól a felek. ilyenkor gyermektartási díjról is dönt a bíróság. A kedvezményezett - a gyermekeket nevelő szülő - fellélegzik, hiszen némi biztonságot ítélt meg neki a taláros testület.
De mi történik akkor, ha a kötelezett ennek ellenére mégsem fizet? Jó esetben van fizetése, vagyontárgya, ami végrehajtás alá vonható. Ám egyáltalán nem ritka, hogy semmije sincs, se fizetés, se lakás, se kocsi.
Akkor segít a bölcs jogalkotó és “Gyermektartási díj állam általi megelőlegezése” néven létrehozta azt a rendszert, amikor is a kötelezett (azaz a nem fizető szülő) helyett az állam fizet (ennek leírásától tekintve annak bonyolultságát, most eltekintünk). Újra fel lehet lélegezni, minden hónapban megérkezik a várt – és nyilvánvalóan szükséges díj.
A mulasztó szülő pedig adók módjára behajtandó köztartozásként élete végéig hordja magával ezt a terhét. Élete végéig – és itt jön az újabb csavar, hiszen nemrégiben éppen Békés megyében fordult elő, hogy a kötelezett elhunyt.
Az állami előleg terhe bizony belekerül a hagyatékba, hiszen nem csak vagyon lehet örökölni, hanem adósságot is. És többnyire kik a törvényes örökösök? A gyermekek. Így tehát előáll egy igazi abszurd jogi helyzet: a gyermek tartásához hozzá nem járuló szülő állam által ráterhelt adósságát és a kamatokat megörökli az a gyermek, akinek tartása érdekében a kötelezettség keletkezett.
