Békés megyei vonatkozása is van annak a fogyasztóvédelmi ügynek, mely hamarosan az Európai Bíróság elé kerül, ugyanis az egyik szereplő egy Békés megyei nyugdíjas.

A Jogi Fórum.hu beszámolója szerint a fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. A Pannon GSM és egy Békés megyei rokkantnyugdíjas előfizető közötti jogvitában eljáró Budaörsi Városi Bíróság az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának pontosítását kéri.

A fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság – az általános, az alperes lakóhelyét követő illetékességi szabálytól eltérően – a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. Így sokszor az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő vidéki kisfogyasztók arra kényszerülnek, hogy a díjhátralékból eredő jogvitájukat Budapesten vagy a főváros környéki városokban (ahol többnyire a szolgáltatók székhelye van) rendezzék. A jelen ügyben is erről van szó, és a Pannon GSM és egy Békés megyei rokkantnyugdíjas előfizető közötti jogvitában eljáró Budaörsi Városi Bíróság az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának pontosítását kéri a luxembourgi bírói testülettől. Az Európai Bíróság korábbi ítéleteiben már megállapította, hogy a nemzeti bíróságok fogyasztói szerződések esetében hivatalból vizsgálhatják azon szerződési feltétel tisztességtelenségét, amely a kereskedő vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság illetékességét köti ki. A magyar bíróság különösen e vizsgálat szempontjainak meghatározását várja az Európai Bíróságtól.

Édesapám alkoholizmusa miatt szüleim kapcsolata nagyon megromlott. mivel anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a pereskedést, a válás eldöntése előtt szeretném a tanácsát kérni.

Édesanyám szeretné beadni a válópert, először is az érdekelne, hogy milyen illeték költsége lenne ennek.

Jelenleg közös családi házban élnek, amelyet édesapám szülei építtettek jelentős hitellel. A hitelt közösen törlesztették, ennek ellenére jogilag a ház édesapám nevén van csak bejegyezve. A kérdésem az lenne, hogy van e olyan törvény magyarországon, amely közös tulajdonná teszi ezt a házat.

Emellett édesapám úgy szeretne válni, hogy minden az ő tulajdonában maradna, nem hajlandó közös megegyezéssel válni. Bizonyítani tudjuk, hogy a szüleim elektronikus eszközeinek nagyobb részét én és a kedvesem vásároltuk, ebben az esetben ezek sorsáról dönthetünk mi, vagy ez is feleződne a felosztás során ill. a házasság alatt szerzett berendezések 50-50%-os felosztásra kerülnének?

Bonyolítja a helyzetet, hogy közösen jelzálogkölcsönt vettek fel a házra, s édesapám alkoholfüggősége miatt folyamatosan nő az eladósodottság mértéke. Lehetséges, hogy édesanyám lemondana a tulajdonrészéről a hitel arányában és a külünbüzetet pénzkifizetésben kérné? Mivel édesanyám folyamatosan zaklatott körülmények között él, kizárt az együtt élés lehetősége.

Kérem segítsen ezen kérdések megválaszolásával. Amennyiben nem megfelelő úton érdeklődöm, kérem tájékoztasson, hogyan kaphatnánk segítséget.

Tisztelt Olvasó!

a) A házassági bontóper illetékköteles, ennek mértéke 12 000 ft, melyet a keresetlevél beadásával egyidejűleg kell megfizetni. ha édesanyja olyan anyagi körülmények között él (nincs jövedelme esetleg, vagy szociális, rehabilitációs járulék, stb. abban az esetben kérheti a keresetlevél beadásával egyidejűleg a személyes költségmentességet, mely esetben mentesül az ileték megfizetése alól. A bontóper végén a felek között 50-50 %-os arányban osztják meg a költségeket, így az illeték felét édesanyja visszakapja.

b) A bontóper esetében nem szükséges ügyvédhez fordulni, az ügyvéd közreműködése nélkül is megindíthatja a keresetet. Ha nem biztos a dolgában, vagy nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, akkor keresse fel a lakóhelye szerint illetékes bíróságot, amikor fogadóóra van (általában péntek) és ott jegyzőkönyvbe mondja el igényét, ennek éppoly ereje van, mintha ügyvédet fizetne meg azért, hogy megfogalmazza és elküldje a keresetlevelet.

c) A vagyonjogról a következőképpen rendelkezik a Ptk (1959. évi IV. tv a Polgári Törvénykönyvről) a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös tulajdonnak számít, függetlenül attól, hogy a földhivatali nyilvántartásban melyik fél nevére van bejegyezve. Ha valamelyik fél bizonyíthatóan (!) nagyobb összeget biztosított a megszerzés érdekében (ez esetben az édesapja szülei indították el az építkezést) akkor a bizonyíthatóan az egyik fél részéről származó rész az érdekelt felet illeti meg, míg a tényleges forgalmi érték és az induló érték közötti különbség már közös vagyonnak minősül.

Egyszerűbben: ha az Ön nagyszülei adtak 100 ezer forintot az építkezéshez, és a ház összesen 2 millió forinba került, melyet már közösen, hitelből fizettek, és ez a ház most 20 millió forintot ér, akkor arányosan 1 millió forint ebből az Ön édeaspjáé, 19 millió forint pedig közös tulajdon.

d) Az Önök által vásárolt és szüleiknek ajándékozott ingóságok tekintetében Önöknek már nincs rendelkezési joguk, de ez is mind közösen szerzett tulajdonnak minősül, így elméletileg 50-50 százalékban illeti meg a szüleit. De természetsen ettől eltérően is megállapodhatnak, hiszen főszabály szerint a felek döntenek. ha esetleg az ajándékok egy részéről egyértelműen eldönthető, hogy kit illet meg - pl. édesanyja születésnapjára, anyák napjára, stb kapta Önöktől, akkor az természetesen csak az édesanyját illeti meg.

e) A jelzálog esetén igen, lehetséges, hogy édesanyja lemond a tulajdonjogáról, illetve a válásukra való hivatkozással a hitelintézetnél kezdeményezi, hogy őt vonják ki a kötelemből, és a még neki jogosan járó részt pénzbeli megváltásnként kérje.

A válóperek esetében egyébként, ha közös megegyezéssel történik, az alábbi témakörökben kell megegyezni:

- ha kiskorú gyermek van, annak elhelyezése, tartása, kapcsolattartás szabályozása
- az utolsó közös használatú ingatlan használtai joga
- a használati jog ellenértéke
- az közös ingóságok felosztása - egyezséggel
- házastársi tartás

A vagyonjogi kérdéseket a bontóperből kivették épp azért, mert nagyon elhúzták a válást, így ma már a bíróságok a tulajdonjoghoz nem nyúlnak, ha nincs közös megegyezés, akkor csak a válást magát, a gyermekek elhelyezését, a kapcsolattartást, a lakás használatát szabályozzák, a vagyonjogi kérdésekben pedig polgári peres eljárásban szerezhetnek érvényt a felek jogaiknak.

Remélem sikerült kérdéseire választ adnom, ha még esetleg további kérdései lenének, kérem keressen nyugodtan.

Kedves dr. Beol!
(…) válásunkat követően a kislányom az apjával maradt, a bíróság is ezt a megállapodást foglalta határozatába. Volt férjem Karácsony előtt megkeresett, hogy elutazik egy vidéki városba a rokonaihoz, és nálam hagyja addig a kislányunkat. Azóta nem láttuk, nem keresett bennünket, a rokonai nem tudnak róla. (…) Kérdésem, hogy mi tévő legyek? (…)

Tisztelt Asszonyom!
A gyermeke helyzetének rendezése érdekében mindenek előtt forduljon a bírósághoz, és a körülményekben bekövetkezett jelentős változásra való hivatkozással – feltárva az ide vezető okokat – kérje a gyermek elhelyezésének megváltoztatását.

Időközben megigényelheti a családi pótlékot is, mely ellátás a gyermek életvitelszerű tartózkodásához kapcsolódik, és nem a határozatban megállapított elhelyezéshez, azaz amennyiben a gyermeke Önnel én, Ön gondoskodik a tartásáról, Ön jogosult igényelni az utána járó családi pótlékot.

Ezen keresetindításhoz nem szükséges ügyvédhez fordulnia, a helyileg illetékes bíróság fogadónapján mondja jegyzőkönyvbe keresetét, és ez alapján a bíróság megindítja az eljárást.

A keresetlevélhez és a családi pótlék megigényléséhez is szüksége lesz a gyermeke anyakönyvi kivonatára, ha ez nem áll rendelkezésére, akkor azt a gyermeke születési helye szerinti illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél megkérheti, vagy ha anyagi helyzet nem teszi lehetővé, akkor kérheti, hogy az illetékes hivatalok hivatalból kérjék be a vonatkozó okiratot.

A Beol.hu által is feldolgozott sarkadi Tesco-ügy kapcsán több olvasó jelezte szóban és írásban, hogy vajon a jogszabályok miatt tehetetlenek a hatóságok, vagy csak nem jól alkalmazzák a meglévőket. A Büntető Törvénykönyv alaposabb átvizsgálása után egyértelművé válik, hogy az utóbbiről van szó, hiszen…. (vonatkozó rész kiemelve…)

Lopás

(Btk. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről)

316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen,

d) dolog elleni erőszakkal,

e)

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

g) hamis vagy lopott kulcs használatával,

h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,

i) zsebtolvajlás útján,

j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva

követik el.

Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. §-ának 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

(39/2007. BK vélemény - Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. §-ának 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.)

Az lenne a kérdésem, hogy mit tehetek, ha egy ismerősöm kölcsönkért 23.000 Ft-ot, amit hónapok óta nem hajlandó visszaadni, és aljas módszerekkel próbál nem venni tudomást rólam?
Feljelentéssel meg lehetne oldani a dolgot?

Kedves Olvasónk!
Írtak átvételi elismervényt, tartozás-elismervényt, vagy bármit az átadott összegről? Ha igen, akkor egyszerű a dolga, a helyileg illetékes bíróságon kell kérnie, hogy bocsássanak ki fizetési meghagyást az Ön adósára. Ha ennek nem tesz eleget, akkor végrehajtó elé kerül az ügy, aki megkísérli végrehajtani és Önnek átadni a tartozást. Ha nem írtak semmit, akkor elég nehéz bizonyítani, hiszen egy állítás áll egy tagadással szemben, nem fogja tudni igazát védeni, hacsak nincsenek tanúi a kölcsönadásra. Tanulsága az esetnek: nem közhely az, hogy az üzletben nincs barátság, tessék mindent leírni, aláíratni. Mindig, mindenkivel.

Ha valaki 20 eFt alatt tulajdonít el valamit milyen következménye lehet?

A felvett jkv. elküldik a kerületi Polgármesteri Hivatalnak és utána az illető milyen büntetésre számíthat, pl. pénzbírság befizetése után a Polgármesteri Hivatal ezzel lezártnak tekinti az ügyet vagy netán értesíti a lopást elkövető munkahelyét is?

várom szíves válaszukat

Kedves Olvasó!

A Polgármesteri Hivatal a bírság kiszabása után nem jogosult értesíteni sem a munkahelyet, illetve senki mást, sőt maga a megbírságolt nem is köteles megadni azt az információt, hogy hol dolgozik. Ők kiszabják a bírságot, az érintett kifizeti, ezzel eleget tesz a kötelezettségének, és ezzel az ügy lezárásra kerül.

Kedves szerkesztők!
Jogi szinten az alábbi esettel kapcsolatban várnám segítségüket.

A sztori:
Volt egy keverőpultom, melyet gyakorlás céljából vettem, ám ez meghibásodott, és már a jótállási időn túl. Úgy gondoltam, nem hurcolom Pestre azért az egy kapcsoló-cseréért, hisz van egy ismerősöm, aki ki tudja azt a kapcsolót cserélni. Megbeszéltük, elvállalta, másnap érte jött, elvitte, és azóta sincs semmi infóm róla, kb 1 hónapja már. Telefont nem veszi föl, e-mail-re, sms-ekre nem válaszol, és ha elmegyek hozzájuk, akkor a családtagjaival letagadtatja magát. Mit tehetnék? A készülék ára vásárláskor 50 ezer forint volt (jelenlegi ára 60ezer), és más hiábája tényleg nincs. Szemtanúim is vannak rá, hogy elvitte tőlem, és azt is meg tudják erősíteni jópáran, hogy nem lehet az illetőt elérni.

Van valami esély arra, hogy visszakapjam a keverőmet, vagy annak értékét? Vásárláskor kapott számlám megvan, valamint a mixerhez tartozó egyéb papírok és csomagolás is.

Kedves Olvasónk!
Első körben írjon egy levelet az illetőnek, amelyben a nekem elpanaszoltakat tényszerűen leírja, és felszólítja arra, hogy adja vissza önnek a keverőpultot. Ennek a levélnek a másolatát őrizze meg, és az eredetit tértivevényesen adja fel.  A levélben szólítsa fel arra, hogy x napon belül adja vissza, ha nem, akkor pedig megteszi a szükséges lépéseket igaza érvényesítése érdekében.

Ha a levélre nem reagál, vagy nem veszi át a levelet, akkor a rendelkezésére álló bizonyítékok bemutatása mellett (számla, illetve tanúk megnevezése) tegyen feljelentést a rendőrségen sikkasztás miatt.

Ha egy cég kibocsát egy sajtóanyagot egy (vagy több) termékéről, akkor azokat azért adja ki, hogy a média felhasználja őket a tájékoztatásban, nem? Ily módon, ha az újságomba sajtóanyagból származó képet teszek, de nem kérek hozzá külön engedélyt, akkor nem lehet belőle különösebb bajom, nem? Vagy ha a cég weboldaláról veszem a képet? - kérdezi olvasónk.

Kedves „Elrettentő Példa”J

Természetesen baja nem lesz belőle, de ebben az esetben sem tüntetheti fel úgy, mintha azt a fotót, képet Ön készítette volna. Ha sajtóanyagból származik, akkor a forrás az xy. Cég prospektusa. Ha a cég weblapjáról menti le a képet, a forrás megjelölés a weblap linkje, címe. Azaz természetesen azért helyezték el a képet, hogy azt a média felhasználja, nem kell külön engedélyt kérnie, de itt, ebben az esetben is fel kell tüntetnie a forrást.

Ha azonban Ön olyan célra használná fel a képet, melyből jelentősebb haszna származna, akár más prospektus, kiadvány, szóróanyag, bármely más összeállítás, akkor már engedélyt kell kérnie a másodközléshez.

Egy kis kikapcsolódás a sok komoly poszt között, egy kedves olvasónk küldte, forrás az iWiW.

1) Figyelem! Sürgősen megkérünk minden házzal rendelkező puhatestűt, hogy ingatlanát záros határidőn belül hagyja el, az annak külső felszínén keletkezett, és azóta is folyamatban lévő tűzeset miatt. A károsultakat folyékony és félig megszilárdult tejipari termékekkel kártalanítjuk, amelyek együttes mennyisége egyelőre két napi fejadagot tesz ki.

2) Megkérünk mindenkit, aki lépéseit nem tudja az általunk megadott ritmushoz koordinálni, ne álljon sorba este az üzemi konyhán, mivel számukra rétest biztosítani nem áll módunkban. Emellett felhívnánk viszont a figyelmet az említett táplálék pozitív tulajdonságaira, valamint arra, hogy Honvédségünk számára kifejezetten ezt az ételtípust írják elő a hivatalos szervek.

3) Mivel a körzetünkben észlelhető csókák csípése madárinfluenzával fenyegethet, valamint látásában korlátozott kiskorú varjak jelenléte is aggodalomra adhat okot, gyermekünk keresztanyja két lóerős járművéért küldetett. Meg kell azonban tagadnom ezt a kérését, mivel e közlekedési eszközt szintén potenciális veszélyforrások, pontosabban tollas baromfi(a)k foglalták el.

4) Teljesen felújított, eredeti meghajtással rendelkező nosztalgiavonat indul a második vágányról Kanizsa állomásra. Megerősítjük, hogy a vonat a kanizsai pályaudvarra megy. A szerelvény elején az irányítási funkciókért a gépész-menedzser felel, ő az, aki a szerelvényt hajtó mozdony irányvektorát és sebességét meghatározza. Más források szerint vonatkísérőként az utolsó kocsiban tartózkodik az a töltött tésztaféleség, amelynek feje táplálkozásunk egyik legfontosabb gumós gyökérnövényévé alakult.

Mit lehet kezdeni az illegális képfelhasználókkal? Egy volt munkatársam a saját honlapján az általam készített és tőlem ellopott képekkel fényezi magát. A fotók alá oda is írta, hogy “foto by xy cég”, holott azokat én készítettem. Mivel én a Lovasélet újságnak dolgozok mint külső munkatárs ezekböl egy-kettő meg is jelent az újságban.  Persze már szóltam az embernek, hogy vegye le a képeimet, de semmi hajlandóságot nem mutat. Bár azt sem értem, hogy hogy meri reklámozni azt, hogy mekkora fotós, mivel csak 8 általános iskolai végzettsége van, nincs fényképész képesítése és ha jól tudom a cége neve sincs levédve, csak egy felvett név.  Nyilván nem is számlaképes.  Mit lehetne kezdeni az illetővel? - írja Petya.

Kedves Petya, 

A legegyszerűbb, ha a Btk-ra (1978. évi IV, törvény a Büntető Törvénykönyvről) hivatkozva – ha semmi nem használ, sem jó szó, sem kérlelés, sem tárgyalás – feljelentést tesz. Annak függvényében, hogy melyik tényállás valósul meg, szerzői jog megsértése vagy bitorlás miatt. 

A Btk vonatkozó rendelkezései:

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

329/A. § (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,

b) üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4)  Bitorlás

329. § (1) Aki

a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,

(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a növényfajta, a használati minta, a formatervezési minta és a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája.

Ebben az esetben a) más termékét (ez esetben az Önét) sajátjaként tüntesse fel és b) ezzel Önnel (jogosult) vagyoni hátrányt okozzon. A kettőnek együttesen teljesülnie kell.